2026. január 1.-től életbe lépet a CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) szabályozás, amely közvetlenül és kikerülhetetlen módon fogja befolyásolni a műtrágyaárakat az Európai Unió tagállamaiban.

Sokan reménykedtek abban, hogy ez csak egy kacsa, egy ijesztgetés a beszállítók részéről annak érdekében, hogy ösztönözzék a 2025-ös vásárlásokat. Lássuk mi az igazság!

Tények:

• január 1.-től minden olyan vállalkozásra vonatkozik a CBAM szabályozás, amely az EU irányába szeretne műtrágyát importálni az EU-n kivüli országból.
• Az import önmagában engedélyhely kötött, amely engedélyeket 2026. március 31.-ig lehet kiváltani. A kiváltott engedély vonatkozik a 2026.01.01. és 2026.03.31. közötti időszakra is. Akinek nincs engedélye az 2026.03.31. után nem hozhat be az EU területére műtrágyát.
• A 2026.01.01. és 2026.12.31. között importált termékekkel kapcsolatos adatok alapján a CBAM tanúsítványok megvásárlása és pénzügyi elszámolása 2027.02.01-2027-09.30. közötti időszakra korlátozódik, azaz ekkor, utólagosan, a valós eredmények alapján kell megfizetni a díjakat az importőröknek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A CBAM tanúsítványok ára függ a gyártás helyétől, a termék összetételétől és természetesen a mennyiségtől is, de függ a gyártó nyilatkozataitól is, amelyben bizonyíthatja, hogy termékei előállítása során alacsonyabb kibocsátási értékeket ért el, mint az iparági benchmark. Egy nem túl egyszerű számolási mechanizmus után derül ki, hogy a 2026-os szállításokat ténylegesen mekkora költség terheli

Naivitás azt gondolni, hogy ezt a költséget akár a gyárak, akár az importőrök „benyelik”. Ezek a költségek meg fognak jelenni az árakban, ahogy 2025.07.01.-én az orosz gyártmányú műtrágyákra kivetett extra vám is áremelésekhez vezetett.

A CBAM elsődleges feladata a klímacélok elérésének támogatása, de nehéz nem észrevenni, hogy rövid távon az EU-n belüli műtrágyagyártók járnak vele a legjobban, különösen a CAN/MAS és az ammonium-nitrát esetében.

Az alábbi táblázat a jelenlegi információk alapján kalkulált CBAM terhelést mutatja.

Azok a termékek, amelyeket 2025.12.31. előtt vámoltak le, azok még nem teheltek ezzel a költséggel és vélhetően találkozunk szándékosan letárolt áruval is, amelyek most kerülnek majd forgalomba. Ezeknek a készleteknek a nagysága határozza meg, hogy meddig lehet még „olcsóbban” vásárolni, de ahogy fogynak, úgy fog begyűrűzni az egyre magasabb ár.

Nem lehet pontosan megjósolni, hogy az EU-n belüli gyártók miként fognak eljárni, mennyire fogják követni az áremelkedést, de az eddigi gyakorlat szerint főleg az orosz termékekhez igazították az árakat. Ha az orosz árak emelkedtek, akkor az EU-s gyártók árai is. Vélhetően most is ez fog történni, ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyire észszerű tovább növelni a mezőgazdasági termelés költségeit, jelentősen megnehezítve a termelők életét, egyes klímacélok elérése vagy bizonyos gyártók eredményének növelése érdekében.